Fabulyáné Kovács Tímeát, a Békés Megyei Kézilabda Szövetség elnökét kértük, hogy értékelje a 2018-2019-es szezont.
– A Magyar Kézilabda Szövetség egy évvel ezelőtt alakította át a megyei szövetségek rendszerét. Mit jelentett ez a BMKSZ életében?
– Ez gyökeres változást hozott. 2018. július 1-jétől a Megyei Kézilabda Szövetségek a hazai szövetség égisze alatt működnek tovább, mind jogilag, mind szervezetileg hozzájuk tartozunk. A megyei szervezetek vezetőinek kinevezését is ők végzik, nekik tartozunk felelősséggel, elszámolással. Azt gondolom, hogy ez egy óriási átalakulás. Azt is hozzátenném, hogy ez egy nagyon pozitív változás, hiszen ennyire stabil gazdasági háttérrel még sohasem tudtunk dolgozni. Úgy gondolom, hogy nagyon jó irányba haladunk.
– Mekkora lépés volt ez? Milyenek az első tapasztalatok?
– Nekem, mint megyei elnöknek, megnőtt a felelősségem. Az első feladatom az volt, hogy egy olyan szakemberekből álló munkatársi csoportot hozzak létre, akikkel el tudom képzelni a munkámat és a mindennapokban együtt tudok dolgozni. Négy-öt főből álló bizottságokat alakítottunk ki, a tagjai tulajdonképpen minden nap azzal foglalkoznak, hogy biztosítják a szervezeti hátteret, lebonyolítják a különböző korosztályú versenyeket, és nem utolsó sorban, népszerűsítik a kézilabdát Békés megyében.
– A Magyar Kézilabda Szövetség Amatőr Tanácsa is újjáalakult a közelmúltban. Mi a szervezet feladata? Miért fontos a tanács munkája?
– A hazai kézilabda élet két részre oszlik. Egyrészt vannak a profik, ide csak az NB I-es csapatok tartoznak, mindenki más az amatőr világot képviseli, az NB I/B-től a megyei osztályokig, illetve a gyermek bajnokságokig. Úgy gondolom, hogy ez természetesen jóval nagyobb bázis, mint a profi világ és ezt a bázist irányítja az amatőr tanács. Az MKSZ Amatőr Tanácsának nyolc tagja van és az a kitüntetés ért, hogy az újjáalakulás után megerősítettek ebben a pozícióban, így továbbra is tag lehetek. Ennek a legmeghatározóbb része az, hogy az egyesületeket olyan szinten tudom képviselni, hogy a mindennapi problémák eljussanak a szövetség elnökségéhez. Nemcsak az egyesületek, hanem a megyei szövetségek képviselete is hozzánk tartozik, akár működési, akár támogatási, akár versenyrendezési részében, úgyhogy nem kis feladatokat kapunk. De ezt próbáljuk megoldani a lehető legjobban.
– Befejeződött a kézilabda szezon minden fronton. Milyen volt ez az év? Milyen eredmények születtek?
– Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy NB I-es szinten is rendszeresen képviseli a megyét egy-egy csapat. A 2018/19-es szezonban a nőknél a Békéscsabai Előre NKSE az első osztályban indult és jóval a bajnokság vége előtt biztosította helyét a legjobbak között, így jövőre is az NB I-ben szerepelhet. A férfiaknál idén sajnos nem volt NB I-es egyesületünk, de az NB I/B-ben két csapat is ott volt, az Orosháza FKSE és a Békési FKC. Előbbi meg is nyerte a bajnokságot és kivívta a lehetőséget, hogy újra NB I-es legyen. A nőknél az NB I/B-ben az Orosházi NKC képviselte a megyét és nagyon stabilan versenyzett ebben a szezonban. Innentől lefelé az amatőr világ elég erős a megyében. Az NB II-es női bajnokságban tizenkét csapat közül hat Békés megyei, és büszkén mondhatjuk, hogy a dobogó két fokán is ott állnak: a Gyulasport NKFT bajnok lett, a Békéscsaba U22-es csapata pedig bronzérmes. Az NB II-es férfi bajnokságban öt megyei csapat versenyzett, és a bajnoki címért sokáig versenyben lévő Köröstarcsai KSK végül ezüstérmet szerzett.
Olyan szerencsések vagyunk, hogy a férfiaknál és a nőknél is el tudtuk indítani a megyei bajnokságot. Nekünk ez egy nagyon fontos dolog, mert erős megyei kézilabda életet mutat. Itt is a női bajnokság volt az népesebb, ahol nyolc csapat harcolt egymással és végül a Szeghalmi NKC nyert. A fiúknál a négycsapatos bajnokságban végül a HC Szarvas diadalmaskodott. A sárréti együttes vállalja az indulást a felsőbb osztályban, a Szarvasiak azonban nem élnek ezzel a lehetőséggel.
Úgy gondolom, hogy ez is egy nagyon eredményes év volt, de ami talán a legnagyobb feladatot jelenti hétről hétre, az a Magyar Kézilabda Szövetség által szervezett gyermekbajnokság és kisiskolás bajnokság lebonyolítása. Nem túlzás azt állítani, hogy hétvégéről hétvégére több mint 1500 gyermek versenyez csak itt a megyében. Ennek a szakmai hátterét biztosítani akár játékvezetői, akár versenybírói szinten, az egy óriási feladat. Nem ritka az olyan hétvége, amikor 10-12 helyszínen pattog a labda, a mi feladatunk, hogy a csapatoknak csak a játékkal kelljen foglalkozni. Ezekben a bajnokságokban 8 és 15 év közötti gyerekek versenyeznek, és itt azt is ki kell emelni, hogy nemcsak létszámában, hanem minőségében is magas színvonalról beszélhetünk. Három osztály működik, és itt is lehetősége van az egyesületeknek arra, hogy eldöntsék: milyen szinten űzik a sportágat. A legkisebbek a hagyományostól eltérő, csökkentett méretű pályán, szivacskézilabda mérkőzéseken ismerkednek a játékkal.
– A teltházas versenyeket látva elmondható, hogy a játéknak ez a formája is egyre népszerűbb. Könnyebb bevonni a fiatalokat és megszerettetni velük a kézilabdát?
– Az az igazság, hogy az egyesületek a versenysportágakban egyre kisebb, egyre fiatalabb gyerekeket próbálnak bevonzani. Most a kézilabdázáson belül is kialakult egy olyan irány a szivacskézilabdával, amellyel a nagyon kicsi gyerekeket is meg tudjuk mozgatni, be tudjuk csábítani a csarnokba, mert kis létszámú 3+1fős csapatok szükségesek a játékhoz. A mérkőzések egy 20×10 méteres pályán zajlanak, és a játék van a középpontban. Most már ott tartunk, hogy óvodás szinten is elindult a toborzás. Ez egy jó irány, oda kell figyelni, hogy megfelelő szakmai háttérrel támogassuk a gyerekeket, szerettessük meg velük a játékot és így bízhatunk abban, hogy megmaradnak a kézilabda mellett. Orosházától Szeghalomig, Szarvastól Békéscsabáig, bárhol szerveztünk versenyt az U8, U9, U10 korosztálynak, mindenhol teltházzal találkozhattunk. A szülők, családtagok a lelátót, a fiatal kézilabda palánták a pályát töltötték meg élettel.
– Melyek a következő időszak tervei? Hogyan készül a szövetség a következő idényre?
– Az egyik legnagyobb feladat, ami szintén nagyon kitüntető, hogy országos szinten hat helyszín közül Gyula az egyik város, amely otthont adhat az edzői licence-szerző képzéseknek. A kézilabda területén dolgozó edzők megszerezhetik azt a jogosultságot, hogy a következő évre működési licence-t szerezzenek, ami nélkül nem lehet dolgozni egyetlen csapatnál sem. Ezeken a képzéseken több mint kétszázan vesznek részt, így ezeknek a lebonyolítása nagy feladat ezen a nyáron. Augusztusban már elkezdődik a következő bajnoki év megszervezése. Ugyancsak megtisztelő a feladat, hogy a szövetségünk megkapta a női NB II Dél-keleti csoportjának lebonyolítását, ami rengeteg munkával jár akár a sorsolás, akár az időpont-egyeztetés, akár a játékengedélyek kiadása tekintetében. A bajnokság alatt pedig a fordulók megszervezése is ránk hárul.
Összességében köszönöm a kollégáim egész éves munkáját, kiemelten a játékvezetők munkájáért felelős Nagy Ferenc és Laurinyeczné Budai Vera versenyigazgató segítségét a mindennapi munkában.